1, a bemenet szerint, azaz a mért objektum különböző pontjai:

Ha a bemeneti mennyiségek nem elektromos mennyiségek, például hőmérséklet, nyomás, elmozdulás, sebesség, páratartalom, fény és gáz, akkor a megfelelő érzékelőket hőmérséklet-, nyomás- és súlyérzékelőknek nevezzük.

Ez az osztályozási módszer világosan megmagyarázza az érzékelők használatát, és kényelmet biztosít a felhasználók számára. Könnyen kiválasztható a szükséges érzékelők a mért objektumok szerint. Hátránya, hogy ez az osztályozási módszer a különböző elvű érzékelőket egy kategóriába sorolja, és az átalakítási mechanizmusban nehéz kideríteni az egyes szenzorok közösségét és különbségét. Ezért nem előnyös az érzékelők néhány alapelvének és elemzési módszerének elsajátítása. Ugyanis ugyanazzal a típusú érzékelővel, például piezoelektromos érzékelővel lehet mérni a mechanikai rezgések gyorsulását, sebességét és amplitúdóját, valamint ütés és erő mérésére is használható, de működési elve ugyanaz.

Ez az osztályozási módszer sokféle fizikai mennyiséget két kategóriába sorol: alapmennyiségek és származtatott mennyiségek. Például az erő alapvető fizikai mennyiségnek tekinthető, amelyből származtatott fizikai mennyiségek, például nyomás, súly, feszültség és nyomaték származtathatók. Amikor a fenti fizikai mennyiségeket kell mérnünk, csak erőérzékelőket kell használnunk. Ezért az alapvető fizikai mennyiségek és a származtatott fizikai mennyiségek közötti kapcsolat megértése nagyon hasznos a rendszer számára, hogy mely érzékelőket használja.

2, a munka (detektálás) besorolás elve szerint

Az észlelési elv arra a fizikai, kémiai és biológiai hatásra vonatkozik, amelyen az érzékelő működik. Vannak rezisztív, kapacitív, induktív, piezoelektromos, elektromágneses, magnetorezisztív, fotoelektromos, piezorezisztív, termoelektromos, magsugárzási, félvezető érzékelők és így tovább.

Például a változó ellenállás elve szerint léteznek potenciométerek, nyúlásmérők, piezorezisztív érzékelők és így tovább. Például az elektromágneses indukció elve szerint vannak induktív érzékelők, nyomáskülönbség-távadók, örvényáram-érzékelők, elektromágneses érzékelők, magnetorezisztív érzékelők és így tovább. A félvezető elmélet szerint léteznek szilárdtest-érzékelők, például félvezető erőérzékelő, hőérzékelő, fényérzékeny érzékelő, gázérzékelő és mágneses érzékelő.

Ennek az osztályozási módszernek az az előnye, hogy a szenzoros szakemberek számára kényelmes az induktív elemzések és kutatások elvégzése az elvből és a tervezésből, valamint elkerüli a túl sok szenzornevet, ezért gyakran használják. Hátránya, hogy a felhasználók kényelmetlenül érzik magukat az érzékelők kiválasztásakor.

Néha gyakran a használat és az elv kombinálásával nevezik el, például induktív elmozdulásérzékelő és piezoelektromos erőérzékelő, hogy elkerüljék az érzékelők túl sok nevét.